Március 19-25-e között Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen vendégszerepel a Honvéd Kamaraszínház. A társulat gerincét azok a Marosvásárhelyről Budapestre települt fiatal színművészek alkotják, akik rendkívül fontosnak érzik, hogy munkájukat „otthon” is megmutassák. A Rusznyák Gábor által rendezett Bozgorok a Honvéd Kamaraszínház sikertörténetének úttörője. A Bozgorok Shakespeare-parafrázis. „Shakespeare száműzöttei az ardennes-i erdőben élnek. A magyar változat szereplői Erdélyben. Erdélyi a színészek egy része is. Egy ideig Marosvásárhelyen játszottak. Átjöttek. Bozgorok ők is? Hazátlanok? De hol? – írta Koltai Tamás az Élet és Irodalomban. Másik előadásuk, a Szíkölök szövege, cselekménye a próbák során folyamatosan alakult ki. A jelenetfüzér a székelyek történelméről, szokásairól és világképéről ad szórakoztató mesét. Az kiindulópont a magyarok bejövetele a Kárpát-medencébe, a vége pedig a 2004. december 5-i népszavazás. Az előadás nem fut aktuálpolitikai aknamezőre. /Lokodi Imre: Bozgorok a Kamarában. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./
2007. március 22.
A budapesti Honvéd Kamaraszínház társulata erdélyi turnéja alkalmából március 21-én Csíkszentkirályra látogatott, ahol rövid ünnepség keretében tisztelettel adózott a község névadó szentjének emlékműve előtt. A Honvéd Kamaraszínház társulatának két tagja is – Domokos László és Bocskor Salló Lóránt – csíkszentkirályi és csíkszeredai gyökereikhez ragaszkodva szorgalmazták, hogy erdélyi turnéjuk során látogassanak el a csíki faluba. A társulat erdélyi kötődését elsősorban az indokolja, hogy nagyrészt Marosvásárhelyről Budapestre települt fiatal színművészekből áll a kamaraszínház. /Antal Ildikó: Itthon a Honvéd Kamaraszínház színészei. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./
2007. április 21.
Budapesten a Petőfi Csarnokban tartották a Magyarországra áttelepült marosvásárhelyiek találkozóját. Az egyik kiadvány az elszármazott marosvásárhelyiek címlistáját tartalmazza. Állítólag 15 ezren vándoroltak ki Magyarországra, de nem mindenkinek a neve került a jegyzékbe. A könyv szerkesztője a Marosvásárhely–Európa Baráti Társaság. A Reflex az est fénypontja a marosvásárhelyi legenda. Ők voltak, akik annak idején megtörték a szocreál csendjét. Elfutottak, ahogy megnyílt a határ. Magyarországon szétszóródtak. Utoljára öt évvel ezelőtt léptek fel, ugyancsak a marosvásárhelyiek találkozóján. A sztárvendég Keresztes Ildikó, Marosvásárhely szülötte. Szeretettel beszélt a városról, az Autostop MS-ről, ahol kezdte. Befutott a színpadra egy másik sztár: Tisza Kata, az alig 26 éves írónő. Nosztalgiázik, elárulja, hogy készülő kötete is erről szól. Simon Andrea színművésznő idézte a készülő regényt. Ő is elment színis nemzedékével s mind a Honvéd Kamaraszínházhoz igazoltak. Hazajárogatnak a társulattal. A másik műsorvezető Kelemen Zsolt. Ő is alulról kezdte: újságokat árult, aztán felragyogott a Duna Tévében. A közönség között a beszélgetésben felmerülnek régi helyszínek: iskolák, kocsmák, városbeli helyszínek. Közös gyökérkeresés. Kevesen vallják be: hazaköltöznének, mert most már odaát sincs minden rendben. Azonban többnek már nincs ahova jöjjenek, a szülők, nagyszülők is áttelepedtek. A rendezvényt szervező Fanici Mihály jelezte, a Honoráciorock Alapítvány támogatja a marosvásárhelyi tehetségeket: rock, popzenészeket. /Vajda György: Marosvásárhelyiek panoptikuma. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./
2008. május 7.
Vajda Mária Hol a világ közepe? Parasztvallomások a szerelemről című könyve, valamint Burány Béla és Erdész Sándor népköltészeti gyűjtéseinek felhasználásával Kárpáti Péter írta a Mi a szerelem? című darabot, amellyel május 6-án lépett színpadra a Marosvásárhelyen vendégszereplő budapesti Honvéd Színház. Az előadásban több, Marosvásárhelyről Budapestre telepedett színész is játszik. Már hagyományossá vált a Honvéd Színház vásárhelyi vendégszereplése. Domokos László színész elmondta, amikor évekkel ezelőtt több erdélyi színésszel együtt elszegődött a Honvéd Színházhoz Budapestre, egyik kérésük az volt, hogy a produkciókkal Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában is bemutatkozhassanak. Azóta szinte mindegyik előadást elhozták az itthoni közönségnek is, hiszen a Honvéd társulatának magvát a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen végzett művészek képezik. „Nagyon jó érzés hazajönni, itthoni telt háznak játszani” – magyarázta Domokos. /Antal Erika: Honvéd: szerelemről és honvágyról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./
2008. május 16.
A budapesti Honvéd Színház vendégszerepelt Marosvásárhelyen Mi a szerelem? című előadással. A beharangozott vaskos népi humor inkább trágárság volt, és nem is jellemző a népre, különösképpen az erdélyi falusi népre nem. Az egész darab azt sugallja, hogy a szerelem csak szexből áll, mégpedig trágár módon, írta egy hozzászóló olvasói levelében. /S. M., Marosvásárhely: Mi a szerelem? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./
2008. szeptember 23.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház dramaturgja, Csép Zoltán Kovács András Ferencet, a Látó főszerkesztőjét és Király Kinga Júlia drámaírót kérte fel egy beszélgetésre a magyar dráma ünnepén, szeptember 21-én. A Látó folyóirat összevont, 8–9-es számában a napokban jelent meg Király Kinga Júlia A szerencse fia című mesejátéka, amelyet október elején mutat be a vásárhelyi színház Tompa Miklós Társulata. Király Kinga Júlia Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetem teatrológia szakán diplomázott, jelenleg a budapesti Honvéd Színház dramaturgja. Csép Zoltán azt kérdezte beszélgetőtársaitól, hogy válságban van-e a drámaírás, a színház főként az erdélyi magyar társadalomban, illetve a magyar nyelvterületen. Király Kinga Júlia arról mesélt, hogy nemrég az életben maradásért küzdő emberekkel hozta össze a sors. Kovács András Ferenc úgy vélte, hogy 1989 előtt kedvelt és nagyon hatásos, szókimondó tézisdrámák helyett 1990 után a színházaknak, drámaíróknak új tétet és ahhoz új közönséget kellett találniuk. Nem érzi úgy, hogy a magyar nyelvterületen válságban lenne a drámaírás, bár az utóbbi időben kevesebb erdélyi dráma születik, mint a rendszerváltás előtt, Magyarországon pedig sok utánzót lát. Megjegyezte: számára a magyar drámaírás csúcsát Weöres Sándor nemigen játszott darabjai jelentik. /Máthé Éva: Új tét kell. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./
2008. október 28.
Életének 34. évében, október 26-án, tragikus hirtelenséggel meghalt Kovács Ágnes Anna színművész. Aradon született 1975. augusztus 14-én. 1997-ben végzett a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatán. 2002-ig a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának tagja volt. Ezután több korábbi osztálytársával együtt a budapesti Honvéd Együttes Kamaraszínházához szerződött, amelynek 2007 decemberéig volt tagja, több előadásukban jelentős szerepeket játszott ebben az évadban is. Az elmúlt években játszott Csíksomlyón, az István, a királyban is. Tehetségét filmek is őrzik. /Elhunyt Kovács Ágnes Anna aradi színésznő. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./
2009. március 10.
Sepsiszentgyörgyön közösen szervezi március 15-e megünneplését az RMDSZ és az MPP. A Duna TV is közvetíti a sepsiszentgyörgyi eseményeket – rendhagyó ünnepséget ígérnek a szervezők. A rétyi fúvószenekar és a gidófalvi huszárok toborozzák az embereket az ünnepség helyszínére, majd a jelenlévők megkoszorúzzák az Erzsébet parki 1848–49-es emlékművet. Az idei ünnepség a 11. Székely Huszárezred zászlajának szentelésével indítanak. Az ünnepség díszszónoka Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért elnöke lesz. Az egyórásra tervezett műsort követően Kárpáti Szél 1848 címmel emlékműsort tartanak a budapesti Honvéd Színház és a Vasas Táncegyüttes művészei. Kovászna megye március 15-i rendezvényének a maksai Óriáspince tető ad helyet. /Kovács Zsolt: Az összefogás március 15-je. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
2009. március 16.
Sepsiszentgyörgyön a „Székely március” címet viselő március 15-i rendezvényre a 11. Székely Huszárezred lovasai toboroztak résztvevőket, végigvonulva a város főutcáján. Mintegy 3000 sepsiszentgyörgyi vonult a Tamási Áron Színház bejáratéhoz felállított színpad elé, amelynek műsorát közvetítette a Duna TV is. A ceremónia a másfél évszázaddal ezelőtti rítus szerint zajlott, vagyis a zászlóvivő egy asztalra fektette a lobogót, amelynek nyelébe egy-egy szeget ütöttek a város vezetői, illetve a történelmi egyházak lelkészei. A szónoklatok után fellépett a budapesti Honvéd Színház, a Vasas Táncegyüttes és az Obsitos népi zenekar. Sötétedéskor elindították a fáklyagyújtás láncát, melyet a háromszéki cserkészek vettek át és továbbították a településeknek. Március 15-e alkalmából üdvözlő üzenetet küldött a romániai magyarságnak Traian Basescu államfő, kifejtetve: a magyarság a történelem folyamán tanúbizonyságot tett arról, hogy szabadságszerető nép. Ezt bizonyította 1956-ban is, amikor fellázadt a kommunista diktatúra ellen. A magyar nemzet ugyanakkor a tudomány, a kultúra és a sport terén is kimagasló képességű személyiségeket adott Európának és az egész világnak. Basescu üzenetében elismerte a magyarok identitását, de úgy vélte, a Romániában élő magyarok otthonukhoz is kötődniük kell. „Megértem az Önök büszkeségét magyarságukra, és meggyőződésem, hogy ez az érzés megalapozott” – írta az államelnök, majd hozzátette: „magyar honfitársainak” büszkének kell lenniük román állampolgári minőségükre is. „Románia az összes állampolgárának közös hazája, származástól függetlenül” – szögezte le. /”Székely március”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2009. március 16.
* Marosvásárhelyen az 1848-as eseményekre való emlékezés Bem tábornok emléktáblájának a megkoszorúzásával kezdődött, melyre kevesen gyűltek össze. A Magyar Polgári Párt a Petőfi-szobornál ünnepelt. Csintalan László római katolikus főesperes keserűségének adott hangot, mondván, hogy három ünnepet kellett meghirdetnie, holott összefogásra lenne szükség. Méltatta az Erdélyi Magyar Ifjak kezdeményezését, akik fáklyásmenetükkel összekötötték a két helyszínt. Az MPP ünnepélyén Kali István megyei alelnök a nemzet leépülésére és a forradalmi tizenkét pont újbóli időszerűségére hívta fel a figyelmet. Az RMDSZ megemlékezésén Kelemen Atilla megyei elnök kifejtette: még nagyon sokáig szeretnénk itt úgy élni, hogy magyarságunk és román állampolgárságunk összeférhető legyen. Tizenkilenc év után először az eseményt a Marius Pascan prefektus is megtisztelte jelenlétével, Emil Boc kormányfő üzenetét tolmácsolta. * Az utóbbi évek legnagyobb szabású március 15-ei ünnepségének lehettek tanúi a kézdivásárhelyiek: a felvonulásra a helyi diákokon kívül a környező falvakról is érkeztek lovasok, szekeresek, valamint háromszéki és határon túli hagyományőrzők vonultak fel, akiknek Rácz Károly polgármester nemzeti színű emlékszalagot ajándékozott. A politikamentes rendezvény díszszónoka Koltai Róbert, a Kormorán együttes frontembere volt, aki testvérének, Koltai Gábornak a gondolatait tolmácsolta. Koltain kívül a Zúg a március című, diákok számára megszervezett szónokverseny nyertese, Nagy Babos Rebeka mondott beszédet, majd a Kormorán együttes énekelt. Gábor Áron szobra előtt áldást osztottak a történelmi egyházak képviselői. A főtéri rendezvény rendhagyó módon csatajelenettel zárult, amelyben felső-háromszéki és szegedi hagyományőrzők vettek részt. A székelyek az osztrákokkal csaptak össze. * Sepsiszentgyörgyön is rendhagyónak bizonyult az ünnep: a metsző szélben kokárdák lobogtak, első ízben kapott ilyen díszítést az 1918. december 1. sugárút. A Székely Március nevű politikamentes rendezvényt együtt szervezte az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt. A háromezres tömeg lelkesen ünnepelte a díszegyenruhában feszítő lovas huszárokat. „Szembe merünk fordulni a gyarmatosítókkal, a militarizálókkal, akik ellehetetlenítették a mára esedékes autonómia-népszavazásunkat, és akik megpróbálták megakadályozni a Magyar Köztársaság elnökét, hogy hazajöjjön hozzánk, és együtt ünnepeljen velünk” – fejtette ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-nak el kell ismernie az őshonos kisebbségek jogait, majd a budapesti Honvéd Színház művészeinek előadásában szabadtéri előadásra került sor. Nagyváradon a szokásos menetrend szerint zajlott a március 15-ei megemlékezés: délelőtt a különböző városnegyedekben álló emlékműveknél koszorúztak, majd Rulikovszky Kázmér emlékműve előtt hajtottak fejet az emlékezők. A hagyományos ökumenikus imádkozásra ezúttal a Szent László római katolikus templomban került sor, majd az ezernél is több ünneplő Szacsvay Imre szobrához vonult, ahol Tőkés László volt a főszónok, akit a közös magyar EP-lista vezetőjeként mutattak be. Ezt követően huszárok vezette fáklyásmenettel vonultak a Petőfi parkba, ahol megkoszorúzták a költő szobrát. /Március 15: Erdély-szerte méltón ünnepelnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./
